Az I Ching sz� szerint v�ltoz�st jelent, illetve a v�ltoz�sok t�rk�p�t. Semmi nem statikus, �s a mi feladatunk az, hogy alkalmazkodjunk a v�ltoz�sok ritmus�hoz. Az I Ching az egyik leg�sibb k�nyv, t�bb, mint �tezer �ves. Az emberis�g els� k�s�rlete arra, hogy meg�rtse hely�t a t�rsadalomban �s a term�szetben. Az I Ching nem puszt�n j�slat, hanem a b�lcsess�gek k�nyve is amely megmutatja, hogyan alkalmazkodjunk kiegyens�lyozottan �let�nk sz�mtalan helyzet�hez. Fu Hsi, egy id�sz�m�t�sunk el�tt 3000-ben �lt vezet� volt �s �gy tartj�k, hogy egy tekn�sb�ka p�nc�lj�n tal�lt r� arra a nyolc trigramra, amely a hatvann�gy hexagramot alkotja. Val�sz�n�leg � volt az els� ember, aki egy teljesen barb�r kult�r�ban az akkori id�knek megfelel� rendet l�trehozta. A k�nyvet els�sorban a term�szeti jelens�gek bek�vetkezt�nek j�vend�l�s�re haszn�lt�k eg�szen addig, am�g Wen kir�ly le nem �rta a hatvann�gy hexagram els� �rtelmez�s�t, kb. 3000 �vvel ezel�tt - a b�rt�n fal�n megjelent l�tom�s alapj�n tette ezt. Ezek voltak az els� t�rsadalmi �s politikai jelleg� �rtelmez�sek. A sz�zadok sor�n sok elismert k�nai filoz�fus - olyanok, mint Lao-ce �s Kung Fu-ce (Confucius) - hatott az I Chingre, k�l�n�sen Confucius szentelte �let�t az I Ching tanulm�nyoz�s�nak �s alkalmaz�s�nak. Az I Chinget divin�ci�ra (j�sl�s) haszn�lj�k, egy pillanatra meg�ll�tva az id�t egy bizonyos k�rd�ses �lethelyzetben. A v�laszt a l�tsz�lag v�letlenszer�en elrendezett univerzum m�g�tt �ll� rendb�l kapjuk meg. Az I Ching a helyes �ttal (Tao) foglalkozik azokon az esem�nyeken kereszt�l, amelyek vel�nk megt�rt�nnek. Ezek az esem�nyek a perc kozmikus tendenci�inak megfelel�en hatnak r�nk. Az I Ching ezeket a tendenci�kat �rja le. Az I Ching technikai r�szletei: Minden egyes k�rd�s megv�laszol�s�ra egy hexagram hivatott, melynek minden sora jelent�ssel b�r. Egy hexagram k�t trigramb�l �ll. Nyolc lehets�ges trigram l�tezik: Ch'ien (Kozmosz), Chen (Mennyd�rg�s), Kan (V�z), Ken (Hegy), Kun (F�ld), Sun (Sz�l-Fa), Li (T�z), Tui (T�). Minden trigram h�rom vonalb�l �ll �s minden vonal vagy Yin (negat�v), vagy Yang (pozit�v) /egym�st kieg�sz�t� er�k/ tulajdons�ggal b�r. Minden dob�s sor�n a hexagram egy sora jelenik meg, �gy hat dob�ssal hozhatunk l�tre egy hexagramot. Hatvann�gy k�l�nb�z� hexagram l�tezik �s minden hexagramnak mind a hat vonala lehet v�ltoz�, melyek k�z�l b�rmelyik megfelelhet, vagy nem felelhet meg az adott �rtelmez�snek. A j�sl�s egyik m�dszere az, hogy h�rom k�nai �rm�t haszn�lunk a dob�sok sor�n. Minden dob�s a hexagram egy sor�t hozza l�tre. Az �rem egyik oldala kett�t, a m�sik oldala h�rmat jelent. Ezeket a sz�mokat �sszeadj�k, �s �gy �rt�kelik a dob�sok eredm�ny�t. A v�ltoz� sorok �gy j�nnek l�tre, ha h�rom hasonl� dob�s van (a v�geredm�ny hat, vagy kilenc). A m�sodlagos �rtelmez�st az els�b�l, vagy az els� ut�n tudhatjuk meg �s csak akkor j�n l�tre, ha az els�dleges �rtelmez�sben voltak v�ltoz� vonalak. A Kozmosz I Ching egyszer� �s k�z�rthet� �rtelmez�se a V�ltoz�sok K�nyv�nek. Sok ma haszn�latos �rtelmez�st haszn�ltunk fel munk�nk sor�n, �gy pl. : Richard Wilhelm, R. L. Wing, Sam Reifler, James Legge, John Blofeld, valamint Talis Co munk�it. Felhaszn�ltunk egy mai, �gynevezett "Mandarin" k�nai �rtelmez�st is, amely nagyon k�zel �ll az angol verzi�hoz, a hexagramok �rtelmez�se tekintet�ben, de n�mileg k�l�nb�zik a vonalak �rtelmez�s�ben. K�zelebb �llunk a k�nai �rtelmez�shez, azt felt�telezve, hogy az sokkal pontosabb. Fontos tudni, hogy az I Ching-nek sok nyelven sz�mtalan �rtelmez�se l�tezik �s az is vita t�rgya, hogy melyik a helyes. M�g a k�nai nyelven megjelent �rtelmez�sek is k�l�nb�z�ek. Ezekb�l a K�nyvekb�l a k�z�s von�sokat hasznos�tottuk.