A d�moni hiearchi�ban a legfels�bb helyeket a d�monurak �s d�monhercegek foglalj�k el.

D�moni s�kb�l - ak�r Els�dleges Anyagi S�kb�l - nem egyetlen egy l�tezik, hanem v�gtelen sok. Minden egyes ilyen s�k k�l�nb�z�. M�s a t�j, m�sok a sz�n�k �s m�sok az azt ben�pes�t� k�zd�monok. Egy azonban k�z�s benn�k: minden D�moni S�kot egy D�monherceg ural. A D�monhercegek egym�ssal igen laza kapcsolatban �llnak. N�ha h�bor�znak,n�ha sz�vets�geket k�tnek. Ha az egyik esetleg szemet vetne egy m�sik herceg s�kj�ra, az ellen gyakran �sszefognak �s egyes�lt er�vel t�rik le a hatalm�t.

A D�monhercegek a k�zd�monok felett erej�kkel �s kimagasl� k�pess�geikkel uralkodnak. Ebben az adott s�kon �l� d�monurak seg�tik �ket.

A D�monurak, erej�ket tekintve, igen k�zel �llnak a D�monhercegekhez. A k�l�nbs�g mind�ssze annyi, hogy a D�monherceg uralkodik. Nemegyszer volt m�r arra p�lda, hogy egy D�mon�r f�ll�zadt hercege ellen �s k�ny�rtelen�l lem�sz�rolta, hogy azut�n � vehesse �t a hely�t. A legt�bb D�monherceg �gy ker�lt hatalomra. Sokszor el�fordul olyan is, hogy t�bb D�mon�r �szszefog a herceg ellen �s egy�ttes er�vel d�ntik meg a hatalm�t. Ilyenkor azonban �jabb puszt�t� h�bor�k k�vetkeznek, mivel a valaha volt sz�vets�gesek k�z�l csak egy uralkodhat. Ha kider�l, ki a leger�sebb k�z�l�k, az �ltal�ban sereg�vel lem�sz�roltatja a t�bbit, nehogy k�s�bb ellene forduljanak. B�rmit tesz is a d�moni uralkod�, mindig akad �jabb jelentkez�, aki a tr�nj�ra �h�tozik �s el�bb-ut�bb meg is kaparintja azt. �ppen ez�rt a D�moni S�kokat szinte soha nem szûn�, puszt�t� h�bor�k d�lj�k.

Ezekhez a d�moni csat�roz�sokhoz ritk�n van k�ze az egyszerû haland�knak, tekintve, hogy m�g a legegyszerûbb k�zd�monok harci k�pess�gei is j�val f�l�lm�lj�k az �tleg emberi �rt�keket. A D�monurak �s D�monhercegek ugyan k�pesek puszta akaratukkal t�rkaput nyitni ak�r egy m�sik l�ts�kra is, m�gis ritk�n ker�lnek kapcsolatba a Bels� S�kokkal. Az egyetlen kiv�tel tal�n a megid�z�s�k. Ilyenkor - legyenek ak�r leghatalmasabb hercegek - nincs m�s v�laszt�suk, meg kell jelenni�k megid�z�j�k el�tt. Term�szetesen egyetlen d�mon se szereti, ha megid�zik, de a gyertya �s rajta kereszt�l a pusztul�s fenyeget�se k�nyszer�ti �ket.

D�monurakat �s -hercegeket id�zni nagy vakmer�s�g. Kev�s haland�nak van egy�ltal�n csak k�zel�t� fogalma, hogy ezek a rettenetes l�nyek mire k�pesek. Egyes tud�sok �s var�zsl�k �veket szentelnek a d�monok behat�bb tanulm�nyoz�s�nak. A Demonol�gi�ban j�rtas var�zsl�k birtok�ban vannak a tud�snak, mely seg�ts�g�vel ak�r D�monherceget is id�zhetnek, �m m�gis ritk�n teszik, mert pontosan tudj�k, milyen vesz�lyekkel j�r.

A megid�zett D�mon�r ha csak teheti, id�z�je ellen fordul. Gyakran nem � maga t�mad a var�zsl�ra, hanem t�rkaput nyit �s szolg�it h�vja seg�ts�g�l. Ha a var�zsl� gondol is arra, hogy a meid�zett d�mont var�zsk�r�k seg�ts�g�vel beb�rt�n�zze, a d�mpn �ltal h�vott t�bbi d�mon azonban nem a k�rben fog megjelenni, hanem a var�zsl� mellett. Ak�rmilyen ravasz is legyen a var�zsl�, a megid�zett nem nyugszik, m�g nem tal�l egy apr� r�st a v�delm�n - akkor pedig lecsap. T�bbsz�r el�fordult m�r �vatlan haland�kkal, hogy magukat hatalmasnak gondolv�n egy D�monurat id�ztek meg, �s hajtottak szolg�latukba. A d�monnak nem volt ideje a var�zsl� ellen fordulni, v�grehajtotta h�t a r� kiszabott feladatot. Ezekut�n megid�z�je a m�gikus gyety�t kiny�jtotta az id�z� pentegramm�b�l, amit�l a d�mon azonnal a saj�t l�ts�kj�ra ker�lt. Nem sz�molt azonban azzal, hogy a D�monurak maguk is k�pesek t�rkapuk nyit�s�val a S�kok k�z�tt k�zlekedni. Ennek megfelel�en a bossz�t�l fût�tt d�mon saj�t akarat�b�l visszat�r az id�z�s helysz�n�re �s v�gez a meggondolatlan var�zsl�val.

Azt gondolhatn� az egyszerû, emberi elme, hogy a d�mon elpuszt�t�sa megold�s a k�rd�sre. A var�zsl�nak mind�ssze el kell f�jnia az id�z� m�gikus gyerty�t, �s a d�mon porr� omlik �ssze. Lelke nem l�v�n, ez sz�m�ra a teljes megsemmis�l�s, a l�tez�s megszûn�se. Az elpuszt�tott D�mon�r hal�l�t viszont hercege fogja megtorolni. A D�monherceg val�sz�nûleg nem tûri t�tlen�l hû t�mogat�j�nak elpuszt�t�s�t. M�s a helyzet, ha valaki egy megid�zett D�monherceget puszt�t el. Amint alattval�i meg�rzik hi�ny�t, azonnal kit�r a h�bor� a tr�n�rt. A t�bbi D�monherceg viszont val�sz�nûleg bossz�t �ll, hiszen egy olyan var�zsl�, aki elpuszt�totta egy t�rsukat, komoly fenyeget�st jelent sz�mukra is.

B�rmekkora vesz�lyt hordoz is a d�monok megid�z�se, mindig akadnak olyan vakmer�ek, akik az alvil�gi hatalmakhoz fordulnak seg�ts�g�rt.

A fentiekb�l kivil�glik, hogy a d�monok id�z�se a karakterek sz�m�ra is ezer vesz�llyel terhes. A gondos KM csak akkor engedheti, hogy j�t�kosai k�zd�monn�l er�sebb alvil�gi l�nyt id�zzenek, hi igen alapos indokuk van r�. M�g �gy is j�l teszi, ha el�tte alaposan t�j�koz�dik a megid�zend� d�mon k�pess�geir�l. N�h�ny k�l�nleges esetben - ha a KM �gy it�li - a d�mon el�ll a bossz�t�l. Ilyen kiv�teles eset lehet, ha a d�mon kap cser�be valamit.

Ha a fenti figyelmeztet�sek ellen�re egy karakter - vagy �ppen a KM egy NJK k�p�ben - �gy d�nt, hogy megid�z �s D�monurat vagy -herceget, �lljon itt egy p�ldak�nt. A KM megteheti, hogy saj�t maga dolgoz ki D�monurakat, de tegye ezt tekintettel arra, hogy a D�monurak j�val er�sebbek a k�zd�monokn�l, �m hatalmuk meg sem k�zel�theti az isteneket.